A mai világban minden eszköz működése valamilyen energiaforráshoz van kötve. Az energiagazdálkodás éppen ezért az emberiség egyik legfontosabb feladata. Az átlagos háztartás évente több 100 kilowatt elektromos áramot is képes felhasználni. E felhasználás nagy részét a nagyobb elektromos berendezések, mint például a mosógép, a mosogatógép, a tévék, számítógépek és az állandóan üzemelő hűtő adja. Fontos, hogy a saját és környezetünk érdekében is gazdálkodjunk a felhasznált energiával. Erre több lehetőség is van.
Az elektromos berendezéseknek akkor is van fogyasztása, ha nincsenek bekapcsolva, tehát felvesznek áramot, igaz jóval kevesebbet. Erre az a megoldás, hogy olyan elosztókat vásárolunk, amelyeket ki és be lehet kapcsolni, így napközben, amikor nem vagyunk otthon, lekapcsoljuk azokat és a berendezések nem vesznek föl áramot.
Az energiagazdálkodás következő lépése, hogy, ha van rá tőke, akkor alternatív energiaforrásokat telepíthetünk házunkra, mint például a napelemkollektorok. Ezek éves szinten az energiafelhasználás 10-20%-át képesek fedezni a háztartásunknak és hosszútávon jövedelmező is lehet, mivel ha eleget termel a háztartás, hogy a saját áramfelvételét fedezze a központi rendszerből, akkor a szolgáltató a különbözetet pénz formájában visszatéríti a felhasználó felé. Hasznos addíció nem?
Az energiagazdálkodás további módszerei a céltudatos áramfelhasználás, azaz fölöslegesen ne menjen semmilyen gép, még ha otthon vagyunk, akkor sem. Éve szinten ezekkel a módszerekel több ezer forintot is megtakaríthatunk és a nekünk szánt mennyiség jobb helyekre is eljuthat, olyanokhoz, akiknek szükségük is van a plusz energiára. Az energiagazdálkodásnak globális szinten azonban még sokat kell fejlődnie.
