Modern világot élünk, aminek a következményeit egyre jobban érezzük. Sajnos a pozitív hatások nagyban eltörpülnek a negatív eredmények mellett, amit az ember sikeresen létrehozott. Miért történt ez? A természettől való, alapjaiban történő elfordulás egy olyan lavinát indított el, amit nem biztos, hogy lehetséges megállítani. Sokan úgy vélik, hogy csak a baj van a természetvédelem kivitelezésével, mert ilyen módon meghúzunk egy határt, hogy azt már pedig nem szabad bántani és felélni.
Tudnunk kell, hogy a gazdasági fejlődés alapja a természeti elemek elfogyasztása. Kőolaj, víz, talaj, ásványi anyagok, ezek mind olyan erőforrások, amik szerves részét képezik a világunknak. Azt hihetnénk, hogy ha néhány 100 kilométerrel arrébb megyünk, mint ahol a kitermelés zajlik, akkor már megúszhatjuk a következményeket, de amíg ugyanazon a bolygón élünk és pusztítunk, addig márpedig el fogjuk szenvedni a következményeket.
A természetvédelem feladata, hogy a még érintetlen részeket védje meg az ember hatásától. Szép elgondolás és előírás az, hogy egy fejlett országnak a költségvetése és területének 10 %-át arra kell összpontosítania, hogy a természetvédelem potenciális módon megvalósuljon. A probléma csak ott merül fel, hogy a maradék 90 % minden értelemben a természeti javak elfogyasztását végzi. Van megoldás, ami összekapcsolja az embert és környezetet egy szoros egységbe, hogy azok megtanuljanak ismét együttműködve létezni. A kérdés csupán az, hogy akarjuk-e ezt vagy inkább a jól megszokott módon, teljes szemellenzővel haladunk tovább és vágjuk magunk alatt a fát?
A természetvédelem olyan lehetőségeket rejt magában a megfontolt tájhasználaton keresztül, ami alapját képezhetné egy teljesen új gazdasági forma megteremtésének. Az erőforrásainkkal takarékoskodhatunk, miközben a kényelmünkről sem kell lemondani. Meg kell tanulnunk, hogy a természetvédelem és a bennünket körülvevő életközösségek nem ellenségek, ezért azokkal felesleges harcolni, hanem szorosan együtt kell működni, azon cél érdekében, hogy mindenkinek jobb legyen.
